Hagyományos módszerek az ízületek kezelésére a pikkelysömörhöz, Pikkelysömör tünetei és kezelése | BENU Gyógyszertárak
Tartalom
Noha az esetenként súlyos szisztémás tüneteket is okozó bőrbetegségek közül a pikkelysömör az egyik leggyakoribb, kialakulásának molekuláris hátterét mégis csak részben ismerjük.
Az elmúlt években munkacsoportunk a kórképre jellemző hámsejtek és T-limfociták funkciózavarainak kibontakozását kutatta. A pikkelysömör avagy pszoriázis krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely Európában a lakosság 1—2 százalékát érinti.
Utóbbiak könnyen leválaszthatók, alattuk a bőrön vörös és pontszerű vérzéseket figyelhetünk meg. Típusos esetben a könyököt, térdet és hajas fejbőrt érintik ezek a tünetek, de átterjedhetnek a körmökre is.
Súlyosabb lefolyású pikkelysömörben a plakkok akár az egész testet befedhetik. Ikerkísérletek bizonyítéka Az elmúlt években számos vita folyt arról, hogy bőr- vagy inkább szisztémás betegségnek tekintendő-e a pikkelysömör.
Több érv szól az utóbbi mellett is: különböző anyagcsere-eltérések csatlakozhatnak a betegséghez, amelyek miatt a kórképben szenvedőknek fokozott a kockázata hagyományos módszerek az ízületek kezelésére a pikkelysömörhöz szív- és érrendszeri megbetegedésekre, így például szívinfarktusra és sztrókra.
A pikkelysömör bizonyos altípusaiban ízületi panaszok is megjelenhetnek, amelyek változó súlyosságúak.
A pikkelysömör tünetei és kezelése
Mindezek mellett nem elhanyagolható a betegség által előidézett pszicho-szociális stressz sem. Ugyanakkor a betegség legjelentősebb megnyilvánulásai a bőrhöz köthetők, emiatt egyértelműen a bőrgyó-gyászati kórképek között tárgyalják. Egészséges balra és pikkelysömörös jobbra hámszövet összehasonlítása A betegség kiváltó okairól viszonylag keveset tudunk. A tünetek kifejlődésében valószínűleg mind az örökletes, mind pedig a környezeti tényezők fontos szerepet töltenek be. A legutóbbi években több olyan egyedi genetikai eltérést azonosítottak — ezeket polimorfizmusoknak nevezzük —, amelyek megléte hajlamosabbá tehet a betegségre.
Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ezek az eltérések önmagukban nem tekintendők kiváltó tényezőnek, hiszen a pikkelysömör komplex öröklésmenetet mutató, poligénes betegség.
Továbbá nem szabad elfeledkeznünk a környezeti tényezők szerepéről sem.
Jelentőségüket alátámasztja, hogy a megegyező genetikai állományú egypetéjű ikrek esetében korántsem biztos, hogy mindketten megbetegszenek. A pikkelysömört befolyásoló környezeti hatások között megtaláljuk kitörések az arc bőrén vörös foltok formájában felnőtteknél stresszt, a helytelen táplálkozási szokásokat és a kisebb-nagyobb mechanikai sérüléseket.
Pikkelysömörös bőr klinikai képe Az utóbbi években több vizsgálat célozta meg azoknak a faktoroknak a megismerését, amelyek elindítják a pikkelysömörös bőrre jellemző kórfolyamatokat. Hogy mi módon tudjuk megvizsgálni ezeket az eltéréseket? Ehhez nyújthat segítséget egy rendhagyó kísérletes modell. A tipikus kísérleti elrendezésekben idáig az egészséges hagyományos módszerek az ízületek kezelésére a pikkelysömörhöz a pszoriázisra jellemző tüneteket mutató bőrt hasonlították össze.
A kiváltó faktorok azonosítását lehetővé teszi viszont az a megközelítés, amely az egészséges bőrből származó mintákat a betegek látszólag egészséges, tünetmentes bőrterületeivel veti össze.
Láthatatlan pszoriázis: ma már az uszoda sem kerülendő terület
Ezek a régiók ugyanis már hordozzák azokat a korai eltéréseket, amelyek később a hámsejtek és a T-limfociták funkciózavarához vezetnek. A vizsgálatokhoz egészséges önkéntesekből és középsúlyos pikkelysömörben szenvedő betegekből nyertünk bőrmintákat, melyekből szövetkultúrát hoztunk létre. Ezt követően mindkét csoport mintáit olyan T-limfocitákból származó, limfokineknek nevezett anyagokkal kezeltük, amelyekről az irodalmi adatok alapján ismert, hogy hozzájárulnak a hámsejtek kóros válaszreakciójához pikkelysömör esetén.
Ezt követően végeztük el a sajátos vizsgálatot: a cDNS-microarray-t, közkeletűbb nevén a DNS-csippel való elemzést, amely több ezer gén kifejeződésének párhuzamos vizsgálatát teszi lehetővé.
Jelátviteli ösvényeken A kísérlet kiértékelése során először összehasonlítottuk az egyes géneknek a limfokinos kezelést megelőző, illetve az azt követő kifejeződését. Ezek után pedig kiválogattuk azokat a géneket, amelyek expressziója eltérően változott az egészséges és a pikkelysömörös, ám tünetmentes hámban a limfokinnal való kezelés hatására.
A végső listába azok a gének kerültek be, amelyek legalább kétszeres változást mutattak és az egyes minták közti különbségek a statisztikai hibahatáron belül maradtak.
Nos, ötvenöt gént és tizenegy olyan, eddig még le nem írt transzkriptumot találtunk, amelyek megfeleltek ezeknek a követelményeknek. Pikkelysömörös hámszövet mikroszkópos felvétele A géneket ezek után rendszerbiológiai módszerekkel jellemeztük — ezek segítségével arra kerestük a választ, hogy milyen módon rendezhetők hálózatba egymással a gének, és azok milyen funkciót töltenek be a hámsejtek életében. Kiderült, hogy legtöbbjük a sejtek sorsát meghatározó fő jelátviteli ösvényekhez sejthalál, sejtosztódás és differenciálódásilletve a kisméretű, lipid jellegű molekulák metabolizmusához kapcsolódik.
Gyógyszertári Praktikum: A psoriasis NEM fertőző betegség!
Utóbbiak közismerten fontos szerepet töltenek be a gyulladás kiváltásában, éppen ezért a széleskörűen alkalmazott láz- fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek is ezt az útvonalat célozzák meg. Ez idáig a mRNS-érés eltéréseiről ugyanis csak nagyon kevés publikáció látott napvilágot a pikkelysömörrel kapcsolatban.
A splicing az eukarióta szervezetek génexpresszió-szabályozásának egyik legfontosabb eszköze, hiszen ennek folyamatnak köszönhetően egy génről többfajta RNS és fehérje is képződhet. A PNN — amellett, hogy a splicing szabályozásában szerepet játszó folyamatban részt — a sejt-sejt kapcsolatok megteremtéséért felelős dezmoszómák működéséhez is szükséges.
Pikkelysömör (pszoriázis, psoriasis) tünetei és kezelése
Erőteljesebben osztódnak Kutatócsoportunk már korábban leírta, hogy a pikkelysömörben fontos szerepe lehet bizonyos splicing-defektusoknak. Ez egy olyan többletdomént EDA-domént tartalmaz, amelynek hatására a szóban forgó fehérje erőteljesebben kötődik az integrin családba tartozó receptorához, ezáltal erősebb a receptorról induló sejten belüli jelátvitel is.
Ennek következménye, hogy a hámsejtek másként reagálnak a környezetükből érkező jelekre, nagyobb mértékben osztódnak, sejtciklusuk felgyorsul. Pikkelysömörben nyirok kezelése pikkelysömörhöz esetében a normális 28—30 nap helyett már 3—5 nap elegendő arra, hogy a hámsejtek a szarurétegbe jussanak.
Pikkelysömör
Az EDA-pozitív fibronektinről kutatócsoportunk bebizonyította, hogy nagy mértékben van jelen a betegek tünetmentes bőrében, és ott elősegítheti a hámsejt funkciózavarainak létrejöttét. A jelenleg is folyó kutatásaink során azt vizsgáljuk, hogy a három, általunk azonosított splicing-szabályozó vajon hatással van-e az EDA-pozitív fibronektinforma kialakulására.
A betegséghez köthető splicing-rendellenességek megismerése elősegítheti a kórkép komplex molekuláris hátterének feltárását, és egyúttal újfajta terápiás megközelítéseket alapozhat meg. A témához kapcsolódó kutatásokra vélhetően nagy hatással lesz az újgenerációs szekvenáláson alapuló módszerek dinamikus fejlődése is.
