A bőrön lévő foltok vörösek, szélei szaggatottak. Rosta Erzsébet: Kínai kézdiagnosztika

Öszszetett és sokoldalú mozgásképessége révén megannyi dolog elvégzésére, sokrétű információ kifejezésére képes.

• Vörös folt az arcon mit jelent
• Pikkelysömör fej kezels
• Radevit kenőcs pikkelysömörről vélemények
• Pikkelysömör kezelése nőknél
• Fehér foltok pikkelysömör és kezelésük
• Piros száraz folt a lábán, hogyan kell kezelni
• Ha a hipertermia sokáig megfigyelhető, meg kell érteni annak előfordulásának okait.

A bőrön lévő foltok vörösek szerkezetében nagyszerű, az emberi munka koordinálásában nélkülözhetetlen, hanem eszközkészítésre is alkalmas.

Az az anatómiai adottság, hogy az ember hüvelykujja a négy ujjával szemben helyezkedik el, lehetővé tette számára kezének harapófogószerű használatát, a markolást, a fogást, bizonyos tárgyak megtartását.

A kéz fogóműködésének köszönhetően vált az ember alkalmassá az eszközkészítésre és annak használatára, munkavégzésre, alkotásra, írásra.

Mindez az állatoknál nem figyelhető meg, egyedül csak az emberre jellemző.

• Pikkelysömör zuzmó pikkelyes tünetek kezelése
• Vörös folt jelent meg a fejbőrön
• Mindent pikkelysömör kezelésében
• Exudatív pikkelysömör népi gyógymódok
• Pikkelysömör gyógyszer likopid
• Ha vörös foltok húzódnak le a szem alatt
• Mit fogtam?

A munka teremtette meg az embert, de elsősorban és leginkább az ember kezét és agyát fejlesztette. Ennek tudatában feltételezzük, hogy a kézen található erőteljes vonalak az agygyal való egyidejű fejlődés eredményei. Ha ugyanis ez nem lenne igaz, akkor felvetődik a kérdés: miért van az, hogy az emlősök közül csak a majmok és az emberek kezén találhatók vonalak, bár az emberi kézzel szemben a majmok kezén mindössze csak két vastag vonal látható.

Vagyis joggal következtethetünk arra, és hihetjük azt, hogy az emberi lények kézvonalainak bonyolult formációja nem egyéb, mint az emberi test mechanizmusának egy bizonyos fajta misztikus információja.

A kéz tanulmányozása során már az is bebizonyosodott, hogy a kéz állapota, milyensége a bőr textúrája, az ujjak alakja, izületei, a hüvelykujj fejlettsége, a körmök állaga, a dombok fejlettsége, a tenyérvonalak futása, minősége, a szimbólumok jelenléte a bőrön lévő foltok vörösek.

Természetesen a kéz vizsgálata, ezen belül a kézvonalak azonosítása, és megfigyelésük alapján egy-egy betegség megállapítása egyáltalán nem könnyű a bőrön lévő foltok vörösek egyszerű feladat.

A sok-sok információból rendkívül fáradságos munkával és hozzáértő szemmel lehet kiszűrni, és sokszor csupán a tenyérvonalak kusza, bonyolult szövedékének alapos tanulmányozása után lehet felismerni és azonosítani az egyes betegségeket.

Az ilyen típusú vörös foltok éles mechanikai hatás, ütés vagy súrlódás, belső sérülés - a szalagok törése, a törés és a hőmérséklet alatt, az ultraibolya, a kémiai hatások hatására jelentkeznek. A betegség oka a szövetek és az erek sérülésében rejlik, ezért a terület gyorsan tele van vérrel. Az ilyen tünet a vörösség és a sérülés nyilvánvaló jelei mellett ödémával is jár. Mesterséges tetoválás, tetoválás, állandó smink stb.

A tenyérvonalak apró és finom változásai azonban nem csupán az szélei szaggatottak test kóros állapotáról adnak tájékoztatást, ugyanis ezekhez a változásokhoz olyan tényezők is hozzájárulnak mint az öröklést szabályozó genetikai kódok, a normális biológiai tevékenységek, egyéni tulajdonságok, személyiség-jegyek, képességek, pillanatnyi lelkiállapotok, érzelmi változások, gondolkodásmódok, szexuális beállítódások stb. E területen csak az tud megfelelő eredményeket produkálni, aki a vizsgálódást tudományos megalapozottsággal és dialektikus gondolkodással végzi, ráadásul a kézről kellő mennyiségű tapasztalattal is rendelkezik.

Az emberi test bonyolult és összetett rendszer, melynek alrendszerei egymással szoros és állandó kölcsönösségi viszonyban állnak. Az utóbbiakról nyert megbízható ismeret és tudás birtokában a kéz és a tenyérvonalak alapján készített diagnózisok együtt alkalmazhatók a legfejlettebb tudományos módszerekkel.

Manapság, amikor az információ korát éljük, az egyes tudományterületeket egyre jobban kidolgozott szakágakra osztják, azaz a tudományos vizsgálódás, a kutatás egyre jobban szakosodik. Ez a fejlődés a kézelemzést sem hagyta érintetlenül; a modern palmisztria a személyiségjegyek, szélei szaggatottak pszichológiai, fiziológiai, patológiai és egyéb jellemzők, illetve a kéz teltsége, mérete, formája, az ujjak hossza, alakja, torzultsága, vastagsága, az ujjközök, a körmök alakja és színe, a dombok fejlettsége, a tenyérvonalak és szimbolikák formája és eloszlása stb.

A kézvonalak orvosi szempontból való vizsgálata még nagyon fiatal tudományág, azonban ígéretes jövő áll előtte. A napjainkban világszerte népszerű ősi palmisztria a modern tudományok felfedezéseire építkezve, fokozatosan és egyre jobban megszabadult szubjektív feltételezéseken alapuló elemeitől és babonás szélei szaggatottak, s mára tudománnyá vált.

Infektológus szakorvos, MTA doktora

Elképzelhető, hogy a kézvonalak és a betegségek között még sok olyan rejtélyes kapcsolat létezik, amelyeket nem ismerünk. Egy napon remélhetően az orvostudomány a tenyérvonalak tanulmányozása révén nemcsak a betegségek felfedezését teszi lehetővé, hanem a különböző betegségek gyógyítása érdekében, közvetlen a kéz kezelésére, és a patologikus kézvonalak eltávolítására is képes alushta pikkelysömör kezelése. Népszerűvé a Tavasz- és az Ősz-időszakában i.

A Song-dinasztia idején tovább bővült a kézolvasók ismeretköre, rendszerezték az összegyűjtött információkat, s a kézvonalakat tanulmányozva, a megfigyelt formációknak különböző értelmezéseket adtak.

A több mint éves, ma is használatos orvosi könyvük: A Sárga Császár törvénye a belgyógyászatról, szélei szaggatottak kínaiak világnézetének, az univerzizmus elveinek miszerint ég, föld és ember az egységes a bőrön lévő foltok vörösek alkotórészei és kölcsönhatásban állnak egymással megfelelően készült, és bemutatja, milyen gyógyszereket kell beadni a pikkelysömörhöz az emberi test részei és az egésze miképpen állnak egymással dialektikus egységben.

Ezért a diagnózis során a belső szervek állapota megszemlélhető az öt érzékszervben szem, nyelv, száj, orr, füla fizikai tulajdonságokban, a külső megjelenésben és a pulzusban mutatkozó változások megfigyelése révén. A hagyományos kínai orvoslásban a diagnózis a páciens testalkatának, külső megjelenésének, mozgásának, nyelvének stb. Ennek az elméletnek ismeretében a kéz természetes módon tükrözi vissza az emberi test fizikai tulajdonságait.

Erdészeti rovartan | Digitális Tankönyvtár

Ezt az elképzelést idővel a gyakorlat is igazolta, és annyira beépült a hagyományos kínai orvoslásba, hogy mind a mai napig gyakorta alkalmazzák, például a gyermekekről vett ujjlenyomatok egyediségét, elváltozásait stb.

A Sárga Császár belgyógyászati munkájában jó néhány olyan tipikus vizsgálat is megtalálható, amely a kéz és a belső szervek kapcsolatáról, illetőleg azoknak a belső szervekkel való azonosításáról szól.

Mivel minden dolog az egymásra hatás szövevényes hálózatában létezik, vagyis az univerzumban minden kölcsönös összefüggésben áll egymással, az emberi test biológiai tevékenységei és belső változásai szükségszerűen gyakran külső tulajdonságot képviselnek, melyeknek gondos tanulmányozása képessé tesz bennünket arra, hogy megállapítsuk az emberi test belső állapotát. Bian Que, az akupunktúrában és a különböző betegségek gyógyításában jártas tudós orvos, aki az i. Így vált a palmisztria a fiziognómia szerves részévé.

Idővel a fiziognómiával kifejlődött a jellem kutatásával foglalkozó karakterológia, majd az ember összes megnyílvánulásait tanulmányozó kifejezéstan. A Keleti Han-dinasztia korszakáraamikorra a hagyományos kínai orvoslás kikristályosodott, az ember ismerete a kézről is jelentős mértékben elmélyült. Bár állításai közül nem egy tudományosan nem helytálló, a kézvonalakról valamint az emberi test fizikai jellemzőiről készített feljegyzései jelentősek és pontosak.

A Ming dinasztia idején az orvostudósok az ujjlenyomatok vizsgálata alapján egy módszert dolgoztak ki a gyermekbetegségek diagnosztizálására, amelyet aztán széles körben alkalmaztak az országban. A diagnózis négy módszerének részletei, Rövid bevezetés a testalkat és a külső megjelenés alapján történő diagnosztizálásba, és A páciens külső megjelenésének megfigyelésére alapozott diagnózis elvei című művek a Qing-dinasztia idején jelentek meg, és szélei szaggatottak ilyenek, a korábbi korok diagnózisainak a gyűjteményét is tartalmazták.

Fájdalmas vörös viszkető foltok

A fenti művekben több fejezet foglalkozik a kéz megfigyelése segítségével készített diagnózisokkal, amelyek azóta a klinikai diagnosztika fontos segédeszközévé váltak.

Noha a palmisztria tanulmányozása nem olyan kiterjedt mint a fiziognómiáé, mégis elfogadott metódussá vált, és széles körben alkalmazták. Azonban a palmisztria nemcsak számos mentális és fizikai betegség, genetikai rendellenesség felismerését jelenti, hanem a vizsgált személy karakterének, temperamentumának, képességeinek, korlátainak, lehetőségeinek, fogyatékosságainak, hajlamainak leírását, sorsának előrevetítését a kéz tanulmányozása segítségével.

E könyvben azonban kizárólag a palmisztria eredeti jelentésével, a betegségek diagnózisában játszott szerepével foglalkozunk. A emberi test felső végtagjának frontális végét, annak a csuklótól az ujjak körméig terjedő részét nevezik kéznek. A kéz huszonhét csontból tevődik öszsze, és hosszanti irányban hármas tagozódású. A csuklóban nyolc kis kéztőcsont; a tenyérben öt kézközépcsont van, az ujjak felépítésében ujjanként három-három ujjperc, a hüvelykujjban pedig két ujjperc található.

A kéz izmai A kéznek csak a tenyér felöli részén vannak izmok, a kézfejen csupán inak futnak az alkarról az ujjak hátára. A tenyér izmai három csoportot képezve a laterális oldalsó - a középső- és a közbenső izmokból állnak. A hüvelykujj mozgásait, négy kis zömök a bőrön lévő foltok vörösek — a hajlító- a közelítő- a szembehelyezkedő- és a távolító izom — végzi.

Ez a négy izom és az ún.

A tenyér közepén a közbenső izmokat tizenegy kis izmocska alkotja, amelyek az ujjak oldalirányú, a közelítő és terpesztő mozgásait biztosítják. Közöttük három elülső, négy hátulsó csontközötti izom és négy gilisztaizom található.

Ezek, különféle kombinációkban együttműködve az alkarról lejövő, az ujjakat hajlító és feszítő inakkal, sokféle mozgás elvégzésére képesek.

A kéz izmainak száma és szerkezete sokkal komplikáltabb mint az emberi test többi részéé. Ennek köszönhetően alkalmas a kéz mindenféle aprólékos, összehangolt, finom mozgást igénylő munka végzésére 2. A kéz vérellátása Mivel a hajszálerek sűrűsége igen nagy, és a véráramlás rendkívül aktív, az emberi test számos fiziológiai és patológiai jelensége megfigyelhető a kézen.

A kéz különösen bőséges vér-cirkulációját biztosító fő véredények a radiális artéria, a singcsonti artéria, valamint a radiális véna és a singcsonti véna.

Amikor a radiális artéria és a singcsonti artéria eléri a kezet, mindegyikük a felszínen mélyen futó ágakra oszlik, amelyek további finom és vékony hajszálerekre bomlanak, behálózva az ujjakat és az egész kezet.

Az artériák végei összekapcsolódnak a vénák visszerek végeivel, hogy a vénás vér a radiális és a singcsonti vénákon visszafolyhasson a vénás rendszerbe, ezáltal biztosítva a vér a bőrön lévő foltok vörösek áramlását a kézen keresztül 3. A kéz ideghálózata A kéz legfontosabb idegei: a középső- a singcsonti- és a radiális ideg.

Mivel — mint az alkar frontális izmainak a legfontosabb motorikus idege — a középső ideg, a kéz mozgásának fő funkciójával kapcsolatos, egyúttal ez a legfontosabb érzékelő ideg is a kéz felszínén.

A középső ideg sérülése jelentősen korlátozza a végtag mozgását, például nem lehet az alkart előrehajlítani, de a csukló sem hajlítható és megfeszítésnél gyenge, továbbá nem hajlítható a hüvelykujj, a mutató- és a középső ujj sem, és a hüvelykujjal képtelenség megérinteni a tenyeret.

A thenar-izmok sorvadása miatt lapossá vált kezet: majom-kéznek vagy mancs-alakú kéznek hívják.

Erythrasma tünetei

Amikor az ulnáris singcsonti ideg eléri a csuklót, a csukló gömbölyű orbicularis csontja külső széle mentén, a csukló horizontális ínszalagának sekély felszínén és a tenyér ínmembránján ínhártyáján keresztül szélei szaggatottak be a tenyérbe. Ez a kézizmok és az alkar singcsontjának a fő mozgató idege, egyúttal a kéz singcsonti laterális bőrének érzőidege is.

A singcsonti ideg sérülése gyengíti a csukló hajlíthatóságát, hatására nehezen mozgatható a csukló, nem hajlíthatók be a mutatóujj és a kisujj felső ízpercei, nem hajlik a hüvelykujj és nem hajlíthatók az ujjak befelé, nem tárhatók szét sem, valamint elvész a kis thenar és a kisujj érzékelő-képessége. A radiális ideg mélyen futó ágai további oldalágakat növesztenek, melyek az alkar hátsó izmait mozgatják és a rajta levő bőr ingereit vezetik el; a radiális ideg felszíni ágai pedig a kézhát radiális oldalszárnyában és a két ujj hátának radiális oldalszárnya mentén a bőrben szóródnak szét.

A radiális ideg sérülése a csukló hajlítását és az ujjak kinyújtását teszi nehézzé illetőleg lehetetlenné, ún.

Nemcsak védekező eszközként szolgál az élő test számára, hanem vezetőként is az embernek az ismeretlen világ érzékeléséhez. Amikor az ember elveszíti a szemevilágát, legfontosabb érzékelő képességét, elsősorban a fül és a kéz igyekszik pótolni a látás elvesztéséből származó hiányt. A kéznek az emberi test többi szerve között elfoglalt helye és funkcióinak széles köre azt bizonyítja, hogy igen szoros kapcsolatban áll a bőrön lévő foltok vörösek belső szervekkel.

Az ilyen összefüggések tanulmányozásához azonban ismerni kell a tudomány megállapításait szélei szaggatottak kézről és a kéz bőréről.

Az embernek elválasztó, de egyben összekötő szerve is a bőr a külső- és a belső világ között. Ez a védőburok a test legnagyobb felszínű — másfél-két négyzetméternyi — területe befedi a csontvázat, az izmokat, a keringési a bőrön lévő foltok vörösek és a belső szerveket; egyben a test legnagyobb tömegű szerve is, mert a bőr alatti zsírszövetekkel együtt a test méretétől függően a kilogramot is kiteheti.

A rendkívül finom, szövevényes szerkezetű bőr ellátja a test védelmi feladatát, segíti a légzést és a kiválasztást, valamint szabályozza a test hőmérsékletét.

A bőr általános funkciói mellett azonban egyedi sajátságai is vannak. A tenyérnek nincs szőrzete, de vannak verejtékmirigyei A tenyérnek egyik lényeges jellegzetessége az, hogy verejtékmirigyei vannak, de nincs rajta szőrzet, ezáltal a rajta fellelhető vonalak fejlődése jobban felismerhető, észlelhető, ugyanis a megfigyelést nem zavarja és nehezíti a bőrön lévő apró pórusok és szőrszálak jelenléte. Ugyanakkor a kézfejen a verejtékmirigyek nagyszámú pórusa változatos hálózatot képez, ráadásul az apró szőrszálak jelenléte tovább nehezíti a bőrt borító vonalak megfigyelését.

Amíg a kézfej hőmérséklete hasonló a test többi részének hőmérsékletéhez, addig a tenyér 0,8 °C-kal melegebb. Ez olyan mintha a verejtékmirigyek szélei szaggatottak mérnénk a tenyér szélein, amely az ember hangulatával, kedélyállapotával van összefüggésben. Erős és aktív bőr alatti keringés és a vér mikrocirkulációja A tenyérben az erős és aktív bőr alatti keringés és a vér mikrocirkulációja nagy mennyiségű bioelektromos és nem-bioelektromos információ összegyűjtését teszi lehetővé.

A vérellátás és a vér mikrocirkulációjának szabályozása közötti eltérésnek tulajdoníthatóan a nagyon kicsi véredények és a vér mikrocirkulációja által kontrollált terület hajlamos arra, hogy megváltoztassa a formáját.

Más szavakkal ez az eltérés befolyásolja a sejt katabolizmusát disszimilációját, bontó anyagcseréjétamely — kidudorodást vagy behorpadást — a sejt külső formájának megnagyobbodását vagy összeesését okozza, ezek tömegesen árkokat vagy gerinceket képezve, mint új rajzolatok tűnhetnek fel a bőrön.

Például amikor a vér túl sok zsírt tartalmaz, a fölösleges zsírszemcsék kicsapódva, dombokat alkotva összegyűlnek a tenyérben. Ez arra figyelmeztet, hogy túlságosan sok zsír van a vérben, és az esetet lipoidémiaként vér-elzsírosodás lehet diagnosztizálni. Az idevégződések koncentrálódásának területe A tenyérben összpontosulnak az idegvégződések.